A MOTORBENZIN RÖVID TÖRTÉNETE
A közelmúltban elég sokat írtam az elektromos autókról. Hogy az Otto-motorok se maradjanak ki, ezúttal összeállítottam egy rövid kronológiát a belsőégésű motorok egyik legfontosabb tüzelőanyagának történetéről.
1833-ban Eilhard Mitscherlich (1794-1863) német vegyész elsőként állított elő benzint. A nevét a benzoesav nevéből képezte. Semmi köze tehát Carl Benz nevéhez.
1886-ban szabadalmaztatta Carl Benz a háromkerekű, Otto-motorral hajtott járművét. A felhasznált üzemanyag a sebbenzinként vagy foltbenzinként használt adalékolatlan benzin volt. A felesége, Bertha Benz két fiával egy ízben elvitte a járművet, hogy Mannheimből Pforzheimbe hajtsanak. Amikor elfogyott az üzemanyag, egy patikustól vettek nagy mennyiségű sebbenzint.
1903-ban az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak (ACSEV) benzin-elektromos üzemű motorkocsikat rendszeresített több vonalon. A benzinüzem a vasutakon azonban nem terjedt el.
1913-ban nyílt meg Pittsburgh-ben az első, a Gulf társasághoz tartozó benzinkút.
1914-ben a Mercedes először használt a 115 lóerős versenyautójában adalékolt benzint: 50 % benzin + 50 % benzol, 70-es oktánszám.
1922-ben nyílt meg az első európai benzinkút, mégpedig az OLEX cég töltőállomása Németországban, a hannoveri Raschplatzon.
1923-ban, az indianapolisi 500 mérföldes versenyen a Miller 122 versenyautóban használtak először ólom-tetraetil adalékot.
1924-ben a német Benzol-Verband, az Aral jogelődje először hozott kereskedelmi forgalomba adalékolt benzint. Az adalék benzol volt. Az üzemanyag oktánszámát ezzel 50-ről 76-ra növelték.
1924-től az Esso benzinkúton kezdte forgalmazni az ólmozott benzint az USÁ-ban, „Esso Ethyl” néven. Az USÁ-ban az 1930-as évek végére szorította ki a benzollal és az alkohollal adalékolt benzineket.
1924-ben nyílt meg Budapesten a Fővárosi Autóüzem Rt. által üzemeltetett két első benzinkút a Baross-téren és a Szabadság-téren.
1925-ben a magyar származású Vittorio Jano által tervezett Alfa Romeo P2 versenyautók részére fejlesztették ki az Elcosina nevű, benzolt és etil-alkoholt tartalmazó üzemanyagot. Az Elcosina 1926-tól utcai autókhoz is kapható, 1927-től Magyarországon is. Az 1920-as évektől a nagydíjakon futó versenyautók többségét kompresszoros feltöltéssel szerelték fel, ami miatt igény támadt az oktánszám növelésére.
1926-tól az I. G. Farben Németországban állított elő, ill. forgalmazott szintetikus, szénből készült, benzint helyettesítő üzemanyagot. Egészen a háború végéig, 1945-ig gyártotta.
1929-től Magyarországon minden autós a Motalkó nevű, alkohollal adalékolt benzint volt köteles tankolni. Sajnos sok problémát okozott, mivel a karburátorok egyes alkatrészeit az alkoholos komponens megtámadta. Emiatt az autósok országszerte tiltakoztak a használata ellen.
1932-ben a Shell az Alfa Romeo versenyautók részére fejlesztette ki a benzollal adalékolt „Shell Dynamin” nevű benzint, amit utcai autókhoz is forgalmaztak.
1933-tól a Párizs-Lyon vasútvonalon Bugatti gyártmányú, benzinüzemű motorkocsik közlekedtek, de ez a hajtási mód továbbra sem terjedt el.
1934-től Angliában árulták a „Cleveland Discol” nevű, alkohollal adalékolt benzint.
1935-től az Esso is árult benzolos benzint „Esso Benzol Mixture” néven.
1938-ban Olasz Kelet-Afrikában, Aszmarában (ma Eritrea fővárosa) Giovanni Tagliero vállalkozó felépítette a Fiat Tagliero néven is ismert épületet, ami egy Shell-benzinkútnak és egy Fiat-szerviznek adott otthont. Az art-deco-stílusú alkotás sokak szerint a világ legszebb benzinkútja lett.
1946-ban az Egyesült Államokban elkezdték forgalmazni a 85-ös oktánszámú, ólom-tetraetillel adalékolt benzint.
1948-tól az Állami Ásványolaj Vállalat, az ÁFORT, majd az ÁFOR jogelődje hazánkban ólmozott, 60-as és 72-es oktánszámú benzint kezdett el forgalmazni a régi Motalkó helyett.
1954-ben az USÁ-ban elkezdték forgalmazni a 94-es oktánszámú benzint.
1954-ben a Mercedes-Benz W196 Formula-1 versenyautókba az Esso RD1 nevű versenyüzemanyagot tankolták: 45 % metilalkohol, 25 % benzol, 25 % benzin, 3 % aceton, 2 % nitrobenzol. Az autó 300 SLR nevű Le Mans/Mille Miglia-változatába (amelyik Le Mans-ban balesetet szenvedett) kereskedelemben kapható benzin került. Az RD1 megtámadta a W196 több alkatrészét, ezért éjszakára le kellett engedni.
1956-tól a Vanwall a Formula 1-ben nitrometánt használt tüzelőanyagként.
1956-tól az USÁ-ban forgalmazták a Golden Esso Extra nevű, 100 oktános benzint.
1957-től az ÁFOR kutakon 85-ös oktánszámú „szuperbenzint” lehetett kapni.
1958-tól a Formula-1-ben betiltották a nem benzin alapú tüzelőanyagokat.
1965-től az ÁFOR 92-es oktánszámú „szuperbenzint” hozott forgalomba.
1966-ban nyílt meg a Shell-kút Leányfalun. Ezzel hosszú idő után ismét megjelent egy külföldi márkanév a hazai töltőállomásokon. A két világháború között a Shell már működtetett kutakat Magyarországon. A leányfalui benzinkút a Veréb is madár című filmben is feltűnik.
1968-tól az ÁFOR 98-as oktánszámú „extrabenzint” hozott forgalomba. Először a Margit-szigeti Nagyszálló melletti kúton árulták.
1969-ben az ÁFOR megállapodott az Agippal 10 db közös benzinkút üzemeltetéséről. Hosszú idő után először jelent meg a kutakon ismét külföldi márkanév.
1972-től lehetett kapni az USÁ-ban ólommentes benzint, egy metil-tercier-butil-éter (MTBE) nevű kopogásgátló vegyülettel adalékolva.
1973. október 17-én az OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor zajló Jom kippur-háború hatására bejelentette, hogy korlátozza az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben.
Az olajembargó közvetlenül az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt is érintette. A kitermelt nyers kőolaj hordónkénti ára rövid időn belül közel négyszeresére emelkedett. Az Egyesült Államokban üzemanyaghiány alakult ki, az ország gazdasága az összeomlás szélére került. A Nixon-kormány számos intézkedéssel igyekezett csökkenteni a gépjárművek fogyasztását, például 1974-től országosan 88 km/órás sebességkorlátozást vezetett be. A Boeing repülőgépgyár a válság miatt kezdte fejleszteni a gazdaságosabb kéthajtóműves gépeit, a 757-est és a 767-est.
Olaszország 1975-től a nagyobb fogyasztású, 2 liter hengerűrtartalom feletti autókra és 350 cm3 feletti motorkerékpárokra 38 %-os büntetőáfát vezetett be, ami 1993-ig hatályban maradt.
Magyarország a Szovjetuniótól kapta a kőolajat, ezért kezdetben nem érintette a globális áremelkedés, de csakhamar Moszkva is kénytelen lett árat emelni, ezért az olajválság a keleti blokk országaiban is éreztette a hatását. Hazánk ekkor kért – és kapott – engedélyt az Adria-kőolajvezeték kiépítésére, amely vezeték egy újabb válság esetén enyhíteni tudná a szovjet kőolajnak való kitettségünket. A válság az autóiparra is hatott: a gyárak elkezdtek kisebb fogyasztású típusokat gyártani (egy nagyon jó cikk az eseményekről magyarul).
1983-ban egy müncheni Aral-kút hozott először forgalomba ólommentes benzint Európában.
1983-ban a BMW-motoros Brabham BT52 versenyautóban toluol tartalmú üzemanyagot kezdtek használni. A toluol lehetővé tette az edzésekre megemelt, különösen magas, 5,6 bar értékű turbónyomást, ugyanakkor megfelelt a benzin alapú tüzelőanyagot előíró szabályoknak. Később más csapatok is hasonló anyagokat választottak.
1986. január 3-án kezdődött Budaörsön, az M7-es autópálya melletti ÁFOR-benzinkútnál az ólommentes benzin hazai forgalmazása.
1986-ban a világon először Japánban tiltották be az ólmozott benzint.
1991-ben megalakult a MOL Rt., ezzel eltűnt az ÁFOR-márkanév.
1996. január 1-től az Egyesült Államokban tilos az ólmozott benzin árusítása.
1999-ben Magyarországon beszüntették az ólmozott benzin forgalmazását.
2000-ben az EU is betiltotta az ólmozott benzint.
2004-ben hazánkban megszűnt a keverék és a 91-es oktánszámú benzinek forgalmazása.
2011-től az EU előírta, hogy minden benzin tartalmazzon 5 % bioetanolt.