A KÖNNYŰFÉM FELNIK TÖRTÉNETE, II. RÉSZ

Az első részben a legkorábbi könnyűfém felniket mutattam be az 1960-as évekig. A folytatásban leginkább a versenypályákon megjelent kerekekre, illetve azok gyártóira koncentrálok. A Speedline, az OZ és a szálerősítésű kerekek 1967-től kezdett az olasz Giorgio Muffato magnéziumból felniket készíteni Mini Cooperekhez. 1974-től már a Ferrari Formula-1-es csapata részére gyártotta azokat Speedline márkanéven (a Commendatore ekkor ejtette a Campagnolót). 1975-ben […]

A KÖNNYŰFÉM FELNIK TÖRTÉNETE, I. RÉSZ

A magnézium járműipari felhasználásáról szóló cikkben már érintettem a könnyűfém kerekek témáját. Most egy kicsit bővebben is kifejtem. Bár a blogomon szívesen írok cikkeket például kerékpárokról is, ezúttal a személygépkocsik könnyűfém kerekeiről lesz szó. A kerék az emberiség történetének az egyik legfontosabb találmánya. Amikor megjelentek az első autók, még ment az útkeresés azt illetően, hogy mi lehet a tökéletes technológia […]

A VERSENYAUTÓK VÁLTÓINAK TÖRTÉNETE, IV. RÉSZ

Az elmúlt alkalommal a Chaparral, a Lotus és a Porsche néhány érdekes kísérletéről írtam. Most, az utolsó részhez érve azt szeretném bemutatni, hogyan vették át az uralmat a szekvenciális váltók a versenypályákon. A szekvenciális váltó ügye nem merült feledésbe. A Ferrari a Formula-1-ben már 1979-ben kísérletezett egy félautomata, gombbal kapcsolható, szekvenciális rendszerrel. Mauro Forghieri tervezte, de az új váltó nem […]

A VERSENYAUTÓK VÁLTÓINAK TÖRTÉNETE, III. RÉSZ

A legutóbbi részben az 1945 és 1970 közötti időszak leghíresebb és legfontosabb váltóiról volt szó. Ezúttal néhány olyan megoldást mutatok be, amelyek inkább kuriózumnak számítottak a maguk korában, legfeljebb néhány versenyen vehettek részt, de a sportág történetére mégis rányomták a bélyegüket. Itt most ismét tennék egy kis kitérőt a hosszú távú versenyek világába. Amióta az 1950-es években – főleg az […]

A VERSENYAUTÓK VÁLTÓINAK TÖRTÉNETE, II. RÉSZ

Az előző részben a gépjárművek nyomatékváltóinak alapvető típusairól, illetve az 1930-as évek nagydíjain induló versenyautók váltóiról ejtettem néhány szót. Most az 1960-as évekig terjedő időszak híresebb és fontosabb megoldásairól válogattam össze némi információt. A második világháború után megjelent néhány érdekes kísérlet a versenyváltók terén is. Ilyen volt a francia Talbot-Lago autógyár Wilson-rendszerű, úgynevezett „Preselector”, azaz „előválasztós” váltóműve (az „előválasztós” kifejezést […]

SZOVJET, OROSZ ÉS UKRÁN HARCKOCSIMOTOROK, III. RÉSZ

Az első két részben (itt és itt) túlnyomórészt a V-2 motorcsaládról volt szó. Erre a részre maradt a többi. A motorokon kívül rátérek arra is, hogyan lehet az exszovjet harckocsikat kívülről a legkönnyebben megkülönböztetni egymástól. V-6, ami nem V6 Az 1951-ben hadrendbe állított PT-76 úszó harckocsi (pt = plavajuscsij tank = úszó harckocsi) motorját úgy fejlesztették, hogy a V-2 jelzésű […]

SZOVJET, OROSZ ÉS UKRÁN HARCKOCSIMOTOROK, II. RÉSZ

Az előző részben a Harkov V-2 motorcsalád fejlesztését és főbb műszaki paramétereit ismertettem. Most néhány gondolatot szentelnék a gázolaj-benzin összevetésének, illetve azoknak a típusoknak, amelyekbe ezek a tizenkét hengeresek kerültek. A Dieselek eljövetele A múltkor már írtam a mellékhajtókarokról és hengerenkénti négy szelepről. A V-2 harmadik újdonsága ma már talán nem is tűnik annyira forradalminak, de a maga idejében kétségtelenül […]

SZOVJET, OROSZ ÉS UKRÁN HARCKOCSIMOTOROK, I. RÉSZ

A mostani posztnak sajnos szomorú apropót ad a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadás. A felvételeken feltűnő harckocsik kapcsán vetődött fel bennem, hogy írjak a front két oldalán feltűnő, egykor közös tervek alapján gyártott harckocsik motorjaival kapcsolatosan néhány érdekességről. A Kelly hősei című filmben a Donald Sutherland által alakított Csodabogár úgy próbálja elhárítani a felelősséget, hogy ő csak vezeti a Sherman […]