HÁNY LÓERŐS EGY LÓ?
Egy lóerő valóban egy ló ereje? Minden ló ugyanolyan erős? Ki vezette be ezt a mértékegységet? Mekkora teljesítményt értett alatta?
A lóerőt (nálunk: LE; angol nyelvterületen: HP, franciául: CV, németül: PS) a skót James Watt (1736-1819) vezette be. Watt úgy kezdte el árulni a saját gőzgépeit, hogy feltüntette, hány ló erejét lehet vele kiváltani. Ebből származott a hosszú ideig hazánkban is hivatalosan használatban lévő mértékegység. Watt vásárlói sokáig nem is vonták kétségbe a lovakkal kapcsolatos adatokat. Hogyan is történt mindez?
A tévhitekkel ellentétben nem Watt találta fel a gőzgépet, hanem Thomas Newcomen (1664-1729) 1711-ben, jóval Watt születése, azaz 1736 előtt. Ez azonban semmit von le Watt dicsőségéből, hiszen ő is fontos korszerűsítéseket vezetett be, elsősorban a vízgőz lecsapására szolgáló gőzkondenzátort, amivel a gép hatásfokát javította., A skót mérnök saját gépét 1776-ra helyezte üzembe, majd azokat 1794-től sorozatban is gyártotta.
A lóerőt mint mértékegységet 1782-ben vezette be. Jellemzően a gépeit az angol szénbányákban kezdték használni, szén kiemelésére, vagy a tárnákat veszélyeztető víz kiszivattyúzására. Erre a célra a korabeli Angliában bányalovakat, illetve azok húzóerejét használtak. Ezek a jószágok többnyire pónik voltak. Watt számára magától adódott, hogy a lovakhoz viszonyítsa a gépek teljesítményét.
A skót mérnök abból indult ki, hogy a lóval hajtott, úgynevezett járgányos malom kerekét egy ló óránként 144-szer forgatja meg, a kerék sugara 12 láb (≈3,66 m), a ló pedig 180 fontnyi (≈81,65kg) súlyt húz, miközben a kereket forgatja. Ebből fakadóan egy lóerő egyenlő 33 ezer fontláb per perc. Korabeli fizikusok ugyanerre 23 és 44 ezer közötti értékeket számítottak – vagy inkább saccoltak –, de végül Watt 33 ezres száma lett az elfogadott szabvány. Mivel lóból (Equus caballus) is sokféle lehet, Watt becsléseket végzett erre is: szerinte egy póni teljesítménye másfélszeresének felel meg egy nagy termetű, ún. hidegvérű igavonó ló teljesítménye.
A póni úgy került be a képbe, hogy a gőzgépeket kezdetben az angol bányák üzemeltetéséhez használták fel, pld. vizet szivattyúztak vagy megrakott csilléket húztak fel velük. A bányákban a szűkebb járatok miatt a kistermetű pónik könnyebben elfértek.
Azon kedves olvasóknak, akik kevésbé járatosak a páratlan ujjú patások világában: a hidegvérű ló nem azt jelenti, hogy alacsonyabb hőmérsékletű folyadék kering az ereiben. Hidegvérű alatt a nagyobb termetű igavonó fajtákat szoktak érteni. Kezdetben, a középkor derekán az újkori hidegvérűek felmenői a lovagi hadviseléshez kitenyésztett hátaslovak voltak, de a lőfegyverek elterjedésével, illetve a hadászati módszerek változásával inkább szekerek elé fogták ezeket a nagy teherbírású jószágokat. Ilyen Angliában a clydesdale vagy a hatalmas méretű shire fajta, hazánkban pedig a muraközi.
Visszatérve Watt számítási módszerére: az messze nem felel meg a valóságnak. 1926-ban az egyesült államokbeli Des Moines-ban, az Iowai Állami Vásáron az akkor már rendelkezésre álló eszközökkel megmérték több hidegvérű ló teljesítményét és 14,9 lóerős átlag jött ki. 1993-ban a Nature magazin munkatársai megerősítették a mérés eredményét.
Egy ló tehát átlagosan 15 lóerős. Ez azt jelenti, hogy egy 1 lóerősként árult Watt gőzgép valójában csak egytizenötöd, azaz 0,066 ló erejét tudta pótolni. Valamiért ez persze nem tűnt fel senkinek, a vevők elégedettek voltak, Watt pedig megérdemelten bevonult a technikatörténelembe. Azt már soha nem fogjuk megtudni, hogy szándékosan, a vevők megtévesztése céljából, vagy tévedésből becsülte alá a patások erejét.
A sors iróniája, hogy a SI-rendszerben a Watt mint mértékegység – illetve annak többszörösei, a megawatt, kilowatt stb. – váltotta fel a Watt által bevezetett lóerőt, hogy a skót mérnök nevére így is emlékezzünk. Az új mértékegységet a British Association for the Advancement of Science (Brit társaság a tudomány fejlesztéséért) második kongresszusán 1889-ben fogadta el. 1960-ban a Súlyok és mértékegységek 11. általános konferenciája iktatta be azt a nemzetközi mértékrendszerbe (SI). Az SI-mértékegységrendszer magyarországi bevezetése (1980) óta a lóerő nálunk is kikerült a hivatalos mértékegységek sorából,
Bár jelen sorok szerzője alapvetően nem híve a gépkocsik, illetve a belsőégésű motorok vagy gőzgépek kevésbé elterjedt módon kW-ban megadott teljesítményértéknek – úgy is mondhatnám, lóerőben tudok gondolkodni – mégis az az álláspontom, hogy elektromos hajtású járműveknél a kW a helyénvaló. Azért gondolom így, hogy csak akkor lehet használni átváltás nélkül a „teljesítmény egyenlő feszültség szorozva áramerősség”, „P = U * I” képletet, ha a teljesítményt Wattban adjuk meg. Fosszilis tüzelőanyaggal hajtott erőforrásnál továbbra is van helye a lóerőnek. Egyébként 1 kW = 1000 W ≈ 1,34 gépi lóerő.
