AZ 1973. ÉVI OLAJVÁLSÁG
Most csak egy egész rövid posztot osztok meg a Kedves Olvasóimmal. 2020-ban írtam a motorbenzin történetéről, ott említettem már az 1973. évi, az egész világot sújtó olajválságot.
Sajnos a legutóbbi események a Perzsa-öbölben szomorú aktualitást adtak arra, hogy felidézzük az 1973-ban történteket. Egy 2020-ban írt cikkemből emeltem ki a lenti, rövid szövegrészt.
Annak a válságnak pozitív hozadéka is volt persze, szinte minden ország elgondolkodott azon, hogyan lehetne takarékoskodni és a kőolajfüggést mérsékelni. Őszintén remélem, hogy az emberiség nem fog ismét egy hasonló vészhelyzetbe kerülni.
1973. október 17-én az OAPEC (az Arab Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete) az akkor zajló Jom kippur-háború hatására bejelentette, hogy korlátozza az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben. Az első nemzetközi szervezet, ami az olajtermelőket tömörítette, az OPEC volt, amit 1960-ban alapított Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és Venezuela. A list persze később bővült. Az időnként felmerülő érdekellentétek miatt jött létre Kuvait, Líbia és Szaúd-Arábia részvételével 1968-ban a kizárólag arab országokat tömörítő OAPEC.
A világpiacon az embargó következtében a kőolaj hordónkénti ára 3 dollárról 12 dollárra emelkedett.
Az olajembargó közvetlenül az Amerikai Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt is érintette. A kitermelt nyers kőolaj hordónkénti ára rövid időn belül közel négyszeresére emelkedett. Az Egyesült Államokban üzemanyaghiány alakult ki, az ország gazdasága az összeomlás szélére került. A Nixon-kormány számos intézkedéssel igyekezett csökkenteni a gépjárművek fogyasztását, például 1974. március 3-tól országosan 89 km/órás sebességkorlátozást vezetett be (55 mérföld/óra, 1987-ben 65 mérföld/órára, azaz 105 km/h-ra növelték).
Az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Svájc és Norvégia több héten át vasárnapi vezetési tilalmat vezetett be.
A Boeing repülőgépgyár a válság miatt kezdte fejleszteni a gazdaságosabb kéthajtóműves gépeit, a 757-est és a 767-est.
Franciaország a válság hatására határozta el, hogy a korábban üzemeltetett gázturbinás gyorsforgalmi mozdonyok helyett a jövőben a villamos hajtásúak fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Így készült el az 1981-ben felavatott TGV.
Olaszország 1975-től a nagyobb fogyasztású, 2 liter hengerűrtartalom feletti autókra és 350 cm3 feletti motorkerékpárokra 38 %-os büntetőáfát vezetett be, ami 1993-ig hatályban maradt.
Magyarország a Szovjetuniótól kapta a kőolajat, ezért kezdetben nem érintette a globális áremelkedés, de csakhamar Moszkva is kénytelen lett árat emelni, ezért az olajválság a keleti blokk országaiban is éreztette a hatását. Hazánk ekkor kért – és kapott – engedélyt az Adria-kőolajvezeték kiépítésére, amely vezeték egy újabb válság esetén enyhíteni tudná a szovjet kőolajnak való kitettségünket. A válság az autóiparra is hatott: a gyárak elkezdtek kisebb fogyasztású típusokat gyártani (egy nagyon jó cikk az eseményekről magyarul).
1979-ben, az iráni iszlám forradalom kitörésével ismét árrobbanást lehetett tapasztalni az olajárakat illetően. Ugyan a hordónkénti ár a 15 dollárjával meghaladta az 1973. évi árszintet, de 1979 nem gyakorolt akkora hatást a világgazdaságra, mint 1973.
Kapcsolódó téma: