Koncepció-autó
SCIFI-FILMEK JÁRMŰVEI, II. RÉSZ

SCIFI-FILMEK JÁRMŰVEI, II. RÉSZ

Loading...

Az előző részben az 1970-es évekig tekintettem át néhány ikonikus filmet, illetve az abban szereplő különleges járműveket. Most jöjjön néhány érdekesség a 80-as-90-es évekből.

Vissza a jövőbe (Back to the Future, 1985)

Robert Zemeckis időutazó trilógiájának első részét 1985-ben mutatta be. Az első rész utolsó sora szinte szállóigévé vált: „Utak? Ahová megyünk, ott nincs szükség utakra”. A film egyik jelképe, sőt, főszereplője az időgéppé alakított DeLorean DMC–12, amiből a forgatáshoz hat darabot használtak fel. Erről az autóról már sok cikk született, nem is mennék bele a részletekbe.

A cikk szempontjából sokkal érdekesebbnek találom az 1989-ben filmvászonra kerülő második részben bemutatott utcaképet, úgy ahogyan a 80-as években elképzelték a 2015. évet. Sokan lebegő deszkákkal, azaz „hoverboarddal” közlekednek. Marty, a főhős egyet magához is vesz, amelyen még a Mattel játékgyár felirata is látható.

Azóta – illetve a filmet megelőzően is – sokan kísérleteztek lebegő gördeszkákkal, de sorozatgyártásba nem került. Ugyanakkor a név időközben bejegyzett márkává vált. Shane Chen, a kínai származású amerikai üzletember 2013-tól kezdte gyártani és forgalmazni a giroszkópos közlekedési eszközét Hoverboard néven. Persze az utóbbi alkalmatosság nem lebeg. Itt többet meg lehet róla tudni.

https://en.wikipedia.org/wiki/Hoverboard

https://en.wikipedia.org/wiki/Self-balancing_scooter

Az ál-Mattel “Hoverboard”. A háttérben egy bizarrul felcicomázott BMW
Marty ég és föld között

Látható egy valóságos koncepcióautó is, az 1987-ben bemutatott Chevrolet Express. Az érdekes formájú kupét gázturbina hajtotta, kasztnija szénszálas műanyagból készült. A gázturbinás kísérleti autók virágkora az 1950-es évekre tehető; de már ekkor kiderült, hogy nem alkalmas a közúti használatra. Érdekes, hogy a Chevrolet, illetve a General Motors még a 80-as években sem vetette el ezt a megoldást. A tervezés során a mérnökök 0,2 alá akarták hozni az alaktényezőt, de végül ezt is túlteljesítették a 0,195-ös értékkel. A cikkben a General Motors koncepcióautói még elő fognak kerülni néhányszor.

Chevrolet Express az alternatív 2015-ben
A Chevrolet Express Röntgen-rajza. A kisméretű gázturbina úgy fért be hátra, hogy a hátsó ülés számára is maradt hely
Az Express futurisztikus műszerfala. Tükrök helyett kamerák és monitorok, mint a Honda E-ben!
Az Express elölről

A taxik nem mások, mint kissé “átmaszkírozott” Citroën DS-ek. A francia cég 1975-ig forgalmazott „istennője” annyira radikális formájú volt, hogy tíz évvel a gyártás leállítása után még mindig helyet kaphatott egy sci-fiben.

A francia “istennő” a jövőben. Vagyis a múltban…

Feltűnik egy pillanatra a már említett, Final Eye-ban is látható Barris Supervan. A rendőrök a filmben egy érdekes formájú autóval járőröznek, de ennek a típusát nem sikerült kiderítenem. Valószínűleg kizárólag a film céljára készült.

Biff és a Barris Supervan
A titokzatos rendőrautó a jövőben

Brazil (1985)

Terry Gilliam disztópiájában szintén egy létező autó bukkan fel, mégpedig az 1956 és 1964 között gyártott, háromkerekű, kétütemű, üvegtetős Messerschmitt KR200 Kabinenroller. A járműre aggattak néhány design-elemet, hogy futurisztikusabban nézzen ki.

A Messerschmitt a Brazilban. Jobbról a rendező, Terry Gilliam

Robotzsaru (RoboCop, 1987)

Paul Verhoeven 1987-ben bemutatott filmjében feltűnik a titokzatos 6000 SUX típusjelzésű fastback. Az Imcdb.com szerint ez nem más, mint egy elcsúfított, 1977. évjáratú Oldsmobile Cutlass Supreme. Talán a 6000 SUX elnevezés egy másik General Motors-típusra, a Pontiac 6000-re utal. A típusjelzés összeolvasva: „a 6000 szívás”.

Két 6000 SUX a filmből

Az emlékmás (Total Recall, 1990)

Talán a 2084-ben játszódó filmben – amit ismét Paul Verhoeven rendezett – látható először önvezető autó. A főhőst alakító Schwarzenegger kétszer is beül a Johnny-taxiba, azaz a Johnnycabbe. A sofőrt egy kissé idegesítő bábu pótolja. Hogy még radikálisabb legyen a jármű megjelenése, szárnyas ajtókon szállhat be az utas. Miután a főszereplő elutazik a Marsra, ott is taxiba száll, de a hatkerekű Mars-taxit már hús-vér sofőr vezeti.

Johnny-taxi az éjszakában
Beszállás
Az ajtó felfelé nyílik. Nem praktikus, de jól néz ki
Johnny, a robotsofőr itt már Arnoldot idegesíti
A filmben a Marson másfajta taxik járnak

Látható a filmben olyan autó is, ami létezett a valóságban, sőt kis szériában gyártották. A hibrid üzemű Urba Town Car a bogárhátú Volkswagen padlólemezére és futóművére épült. Maradt a váltó és a differenciálmű is. Az eredeti boxermotor helyére egy 3 kW teljesítményű, egyhengeres benzinüzemű motor és egy 72 volton üzemelő, 6 kW-os, egyenáramú villanymotor kombinációja került. 6 db 12 voltos ólomakkut szereltek az autó elejébe, négyet hátra és kettőt a két, hátul ülő utas közé. A – szerintem borzalmasan ronda – kasztni könnyű műanyagból készült.

Az Urba Town Car a filmben…
…és a Mechanix Illustrated címlapján

Feltűnt a filmben még egy érdekes formájú kupé: az, amivel a főszereplőt ellensége, a Michael Ironside alakította Richter üldözi. A filmhez készült egyedi autóról van szó. Nem tudtam megállapítani, hogy minek az alapjaira készült; az Imcdb.com sem tudja.

Richter autója elölről…
…és hátulról

1993 Pusztító (Demolition Man)

A történet szerint 1996-ban lefagyasztanak egy bűnözőt és egy rendőrt, majd kiolvasztják őket 2032-ben a Los Angeles, San Diego és Santa Barbara összevonásából létrejött San Angelesben, amely körzetet egy dr. Raymond Cocteau nevű népszerű vezető irányít. A történet Nemere István Holtak harca című regényén alapul.

A 2032-ben az utakon közlekedő járművek közül a legérdekesebb az a rendőrautó, ami valójában a General Motors egyik valóban létező koncepcióautója volt: az 1992-ben bemutatott Ultralite. Azt gondolnánk, hogy ez egy elektromos hajtású, talán hibrid autó lehet. Pedig ez nem volt más, mint egy kétütemű (!), benzinüzemű kísérleti jármű. A GM ekkor még nem vetette el azt az ötletet, hogy a jövőben esetleg vissza lehetne térni a kétütemű motorokhoz, látott tartalékot ebben a munkafolyamatban. A konszern egyébként soha nem kínált kétütemű utcai autót. Sajnos a motorról nem találtam részletes leírást.

Az Ultralite-nak a fogyasztása volt igazán különleges: mindössze 2,7 litert kért 100 kilométerenként. Ennek egyik oka a rendkívül áramvonalas forma. Az alaktényezője csupán 0,19 volt; ami még korunk autóinál is kedvezőbb. A kasztnit szénszálas műanyagból készítette a repülőgép-tervező legenda, Burt Rutan cége, a Scaled Composites. A kasztni tömege 191 kg, a jármű össztömege 635 kg. Az ajtók – mint a legtöbb GM koncepcióautónál – itt is különlegesek, „sirályszerűen” felfelé nyílnak. A világítást led-lámpák adják, akkoriban még csak a kiegészítő féklámpák esetében használták ezt a technikát.

A motor 1,5 literes, három hengeres, 111 lóerős. Végsebessége 217 km/h; 8 másodperc alatt éri el a 100 km/h sebességet. Érdekes, hogy mennyi közös vonása van a Trabant 601-essel: mindkettő kétütemű, műanyag kasztnis (tudom, a Duroplast nem szénszál) és még a tömegük is közel egyező. Na jó, ezzel is ki is merült a hasonlóság.

Ráadásul egy helyen ezt írják: “The engine had been developed from an East German design” Az NDK-ban készült háromhengeres, kétütemű motor; ez hajtotta a Wartburgot. Lehet, hogy az Ultralite-ot tényleg egy modernizált Wartburg-motor hajtotta?

Bullock, Stallone és az Ultralite akció közben. Mögöttük a Cadillac Voyage, amiről lejjebb még lesz szó
A GM Ultralite korabeli sajtófotón
Az Ultralite hátulja is futurisztikus
Mint a legtöbb koncepció-autónak, az Ultralite-nak is felfelé nyílik az ajtaja
Az Ultralite motorja. Innen nézve nem emlékeztet a Wartburgéra (forrás: Allcarindex.com)
Az Ultralite szerkezete

De a GM adott ehhez a filmhez másik autót is, mégpedig az 1990-ben készült HX3 hibridet (HX = hybrid experiment); bár utóbbi jármű csak egy pillanat erejéig tűnik fel a vásznon. Az autó tartalmaz egy szintén háromhengeres belsőégésű motort, ami ezúttal 0,9 literes. Mindez tölti a 32 db ólomakkumulátort. A légellenállási együttható itt is figyelemreméltó: 0,258.

Nehéz észrevenni: balról a vörös alapon fehér kereszttel (mentőautó?) látható a GM HX3
A GM HX3 korabeli sajtófotón
A HX letisztult hátulja
Üvegtető, tolóajtó, egyedi hátsó üléselrendezés

Ezzel még nem értünk a Pusztítóban látható GM koncepcióautók sorának végére. Megjelenik a filmben két Cadillac, a Solitaire és a Voyage. A két jármű hasonlít egymásra, kívülről a fő különbség az, hogy a Solitaire két-, míg a Voyage négyajtós.

Az 1988-ban készült Voyage tele volt olyan újdonságokkal, amelyek mára szokásossá váltak: tolatókamera, navigációs rendszer, hátul led-lámpák, kulcs nélküli indítás. A motor szokványos volt, legalábbis a Cadillac márkához képest. Egy v8-as, benzines motor hajtotta. Ami kevésbé volt szokványos, hogy összkerékhajtású volt. Végsebességét 255 km/h-ban korlátozták. A légellenállási együtthatója 0,28. További különlegességét a hatalmas, a hátsó lámpákig húzódó üvegtető adta.

Cadillac Voyage
A Voyage beülről

A kupé változat, a Solitaire 1989-ben készült. A tolatókameráknak köszönhetően itt már nincsenek is visszapillantó tükrök. Van viszont légzsák a vezető oldalán. A motor ezúttal egy v12-hengeres erőforrás lett, amit az akkortájt a GM-hez tartozó Lotusszal közösen fejlesztettek, ám szériagyártásba nem került.

Cocteau és Bob munkatárs Cadillac Solitaire-rel érkezik
A Solitaire korabeli sajtófotón

Ami a Hétalvóban a Bogár, az Utolsó detektívben a Karmann-Ghia; az a Pusztítóban egy föld alatt rejtegetett 1970. évjáratú Oldsmobile 442 izomautó. Érdekes, hogy még ez is General Motors termék.

Oldsmobile 442

Gattaca (1997)

Andrew Niccol 1997-ben bemutatott disztópiájában rendkívül ötletesen oldotta meg a jövő autóit. Szerinte a jövőben klasszikus autók karosszériáiba fognak elektromos hajtást építeni. Ez passzolt a film látványvilágához, amelyet egyébként is a 60-as évek öltözetei, illetve annak a kornak az építészeti stílusa jellemez. A filmben látható villanyautóvá konvertált Citroën DS Cabriolet, Rover P6, Studebaker Avanti és több más típus is. Persze valószínűleg nem volt semmilyen átalakítás, csak a hangokat cserélték le, de így is jó ötletnek bizonyult.

Studebaker Avanti villanyautó
Ethan Hawke töltőre teszi az Avantiját. A csatlakozó kissé hasonlít a GM EV1 töltőjéhez
Az Avanti töltőoszlopa
Citroën DS Chapron Cabriolet, a filmben ez is villanymotorral

(folytatása következik)

Vélemény, hozzászólás?